Tavaszi fáradtság
A tavaszi fáradtság okai és megelőzése
Ezekben a kora tavaszi napokban sokan bágyadtak, aluszékonyak, nyoma sincs a megújuló vállalkozó kedvnek, a végtagok ólomsúlyúak, - egyszóval erőt vesz rajtunk a tavaszi fáradtság.
Minden kellemetlen tünete ellenére, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át.
Ez az átállás azonban tovább emészti a tél során egyébként is megcsappant energiatartalékainkat.
A fáradtságérzet kialakulását elsősorban a hormonháztartásunkban lezajló folyamatok okozzák, mégpedig az „alvási hormon”, a melatonin és a „boldogsághormon”, a szerotonin szintjének szezonális ingadozása.
Télen, amikor a nappalok rövidebbek, és kevesebb napfényhez jut a szervezet, fokozódik a melatoninképződés, és ezzel együtt megnő az alvásigény. A tavasz közeledtével a napok hosszabbodásával több fény éri szervezetünket, csökken a melatoninprodukció, és ez átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét bioritmusában.
A szerotonin képződését a fény fokozza. A tél hosszú szürkesége után jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben, amely a tavaszi napsütés hatására, csak lassan és fokozatosan pótlódik. Az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz. A hormonok példáján láthatjuk, hogy a „téli időszámításra” beállított biológiai óránk csak nehézkesen képes átállni a tavaszi fényviszonyok diktálta gyorsabb ütemre. Ez igen fárasztó folyamat.
A tavaszi kimerültségért azonban nem csupán a hormonszintek változása a felelős, hanem a hideg hónapokban megszokott étrend is. A téli táplálkozás általában zsírban gazdag és kalóriadús, a nyárhoz viszonyítva kevesebb friss gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztunk, és így előbb utóbb ásványi só- és vitaminhiány alakul ki.
A tavaszi fáradtság jelentkezése azonban nem végzetszerű, némi életmód változtatással megelőzhetjük, legalábbis jelentősen mérsékelhetjük tüneteit.
Mozogjunk:
Sétáljunk, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk, ki-ki kedve, kora és vérmérséklete szerint. A rendszeres, képességeinkhez mért testmozgás nem csupán keringésünket, izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stresszválaszban részt vevő anyagok (noradrenalin, szerotonin) termelését is növeli. A testedzés során opiátok (endorfin) is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak. Összességében, ezek a vegyületek enyhítik a depresszív tüneteket.
Változtassunk étkezési szokásainkon:
Javasolt a napi többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, így a szervezet energiaellátása egyenletes lesz, és a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent számára.
Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejterméket. A bennük lévő vitaminok, ásványi sók, nyomelemek gazdagon pótolják mindazt, ami a télen elveszett. Különösen javasolt a joghúrt és a kefir, ezek könnyen emészthetők és nem okoznak étkezés utáni bágyadtságot. A tejsavó és író az idegrendszer számára (is) fontos anyagokat (triptofán, lecitin) tartalmaznak.
Vegyünk magunkhoz a megszokottnál még több folyadékot. Ismert tény hogy testtömegünk 60%-a víz, ez az érték természetesen életkortól, testalkattól függően némileg változó. Az élő rendszerek nedvei közül a legfontosabb oldószer a víz, és sejtjeinknek szüksége van erre az oldószerre, hogy segítségével az anyagcsere során képződött salakanyagot kiválaszthassák magukból.
A téli hónapokban jelentős mennyiségű hulladékanyag halmozódik fel a szervezetben, és ennek eltávolításához több folyadékra van szükség. Tanácsos naponta legalább 1,5-2 liternyit inni, ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglé formájában.
Forrás:
https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10388/tavaszi-faradtsag
